Ennyivel kevesebb családanyát foglalkoztatnak hazánkban, mint gyermektelen nőt

A szülők világnapja lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk a gyermeket vállaló és a gyermektelen háztartásokra vonatkozó adatokat. Az 1980-as évek óta a család fontos szerepe egyre inkább a nemzetközi közösség figyelmének középpontjába került, ami hozzájárul az adatok gyűjtéséhez.

Az eurostat legfrissebb adatait felhasználva a hmag.hu hírportál kiszámolta, mennyivel kevesebb gyermekkel rendelkező nőt foglalkoztatnak hazánkban és az unión belül, mint gyermektelen társaikat. Az számok érdekesek, és függ az adott ország életszínvonalától is.

2021-ben az Európai Unióban nagyjából 197 millió háztartást számoltak össze. A 197 milliónak körülbelül az egynegyedében, pontosabban 24%-ában éltek gyerekek is, ami 47 millió családot jelent. A családok általában két szülőből állnak, az egyedülállók száma mindössze 13%-ot jelent, tehát 6 millió háztartás állt csak apukából vagy csak anyukából.

A maradék 87% egy, két, három vagy több gyereket nevelt, bár a számok közötti különbség elég erős. A családoknak majdnem a fele, összesen 49%-a döntött úgy, hogy csak egyetlen gyermeket vállal. Eközben 39%-uk két gyermeket nevel, miközben a maradék 12%-ban három vagy több fiatal él.

Ha több évre visszamenőleg nézzük a számokat, akkor a 2020-as évben lényegesen csökkentek a gyermeket vállaló családok száma. Magyarországon például 2019-hez képest 30%-os visszaesés tapasztalható, ugyanakkor 2020-hoz képest 30%-os növekedés. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a családok nehezen viselték az akkor megjelenő világjárványt, és sokan inkább kivártak egy évet.

A gyermekes és a gyermektelen nők munkavállalása közötti különbségek

Az adatokhoz az Európai Unió tagállamait használták fel, ahol a 25 és 54 év közötti nőket figyelték. Érdekes, hogy a gyermekes anyukák nagyobb arányban döntöttek a részmunkaidős állások mellett, miközben a gyermek nélküli nők inkább a teljes munkaidős beosztásokat keresték. A két szám közötti különbség országonként nagyon változó, amit a színvonal és a megélhetőség határoz meg.

A számot mindig százalékpontban adjuk meg, ami a gyermekes nők százaléka és a gyermektelen nők százaléka közötti különbséget jelenti.

A nyugati országok látványos értékeket produkáltak. Németországban 34, Ausztriában 32, Hollandiában 27,3 százalékpontról beszélünk. Franciaország, Olaszország és Csehország a középkategóriába tartozik, itt ugyanis 10 százalékpont alatt vannak az értékek. Magyarország 2,6 százalékponttal eléggé a sor végén kullog, csak a litvánok, a görögök, a románok és a bolgárok kerültek mögé, akik 1 százalékpontnál kevesebb különbséggel működnek.

Bár egyes országokban kisebb különbségekről számoltak be a részmunkaidős foglalkoztatás terén a gyermekes és a gyermek nélküli nők között, a legtöbb országban a gyermekes nők foglalkoztatási aránya jelentősen alacsonyabb volt, mint a gyermek nélkülieké. Románia például nagyon kis különbséget regisztrált a rész- és teljesmunkaidő között, ugyanakkor náluk van a legmagasabb, 10 százalékpontos különbség a dolgozó nők és anyukák között.

Az iskolai végzettség nagyban befolyásolja a gyermekek számát

Az iskolai végzettség további fontos szerepet játszik a nők foglalkoztatási arányában: minél több a gyermek, annál nagyobb a foglalkoztatási különbség az alacsony és a magas iskolai végzettségű nők között.

2020-ban a gyermektelen és a legfeljebb két gyermeket vállaló nők közül átlagosan 74%-uk járt be dolgozni. Ezek az adatok a család számának a növekedésével fordított arányban csökkentek. Például ahol három vagy több gyermeket neveltek, ott a nők átlagos foglalkoztatási arányi 59%-ra csökkent.

Ehhez hozzá kell még venni az iskolai végzettséget is. Az egygyermekes nőknél 32 százalékpont a különbség a magas és az alacsony végzettségűek között, a három vagy több gyerekkel rendelkező nőknél ez a szám 48 százalékpontig nő. Külön érdekesség, hogy a középszintű végzettséggel rendelkezők sokkal közelebb állnak a magasabb tanulmányi eredménnyel rendelkezőkhöz.

Ha összességében nézzük, akkor felfelé 10 százalékpontos, lefelé pedig majdnem 30 százalékpontos a különbség, ami megint azt bizonyítja, hogy akik a tanulást választják, azok jobban meggondolják a gyerekvállalást is.

A férfiaknál nem észlelhető ekkora különbség

A férfiak esetében a számok meglehetősen eltérően alakulnak. A gyermek nélküli férfiaknál találták a legalacsonyabb átlagos foglalkoztatási rátát, ami mindössze 80,9%. Eközben a kétgyermekes férfiak sokkal nagyobb arányban vállalnak munkát, a számok 92,4%-ig nőnek.

Ha azonban az alacsony és a magas iskolai végzettséget nézzük, akkor nem találunk akkora különbséget, mint a hölgyek esetében. Példának okáért az egy gyermeket nevelő férfiaknál az alacsony és magas végzettség között nagyjából 13 százalékpont különbség van.

A gyermekes családoknál nagyobb a munkavállalók száma

Összességében a 25 és 54 év közötti, gyermeket nevelő nők 72,2%-a, a férfiak 90,0%-a volt munkavállaló az Unióban. Ugyanebben a korcsoportban, de a gyermektelenek esetében a nők foglalkoztatási aránya magasabb (76,8%), míg a férfiaké alacsonyabb (80,9%) volt.

A magyar adatok hasonlóképpen alakulnak. A gyermeket nevelő nők kevesebb, mint 70%-a vállalt munkát, miközben a gyermektelen nőknél ez a szám eléri a 85%-ot. A férfiaknál valamivel kisebb különbséget tapasztalunk, a gyermektelen férfiak 88%-a dolgozik, miközben a családos apukák 92%-a vállal valamilyen munkát.

Forrás: Eurostat