A szülők világnapja lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk a gyermeket vállaló és a gyermektelen háztartásokra vonatkozó adatokat. Az 1980-as évek óta a család fontos szerepe egyre inkább a nemzetközi közösség figyelmének középpontjába került, ami hozzájárul az adatok gyűjtéséhez.
Az eurostat legfrissebb adatait felhasználva a hmag.hu hírportál kiszámolta, mennyivel kevesebb gyermekkel rendelkező nőt foglalkoztatnak hazánkban és az unión belül, mint gyermektelen társaikat. Az számok érdekesek, és függ az adott ország életszínvonalától is.
2021-ben az Európai Unióban nagyjából 197 millió háztartást számoltak össze. A 197 milliónak körülbelül az egynegyedében, pontosabban 24%-ában éltek gyerekek is, ami 47 millió családot jelent. A családok általában két szülőből állnak, az egyedülállók száma mindössze 13%-ot jelent, tehát 6 millió háztartás állt csak apukából vagy csak anyukából.
A maradék 87% egy, két, három vagy több gyereket nevelt, bár a számok közötti különbség elég erős. A családoknak majdnem a fele, összesen 49%-a döntött úgy, hogy csak egyetlen gyermeket vállal. Eközben 39%-uk két gyermeket nevel, miközben a maradék 12%-ban három vagy több fiatal él.
Ha több évre visszamenőleg nézzük a számokat, akkor a 2020-as évben lényegesen csökkentek a gyermeket vállaló családok száma. Magyarországon például 2019-hez képest 30%-os visszaesés tapasztalható, ugyanakkor 2020-hoz képest 30%-os növekedés. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a családok nehezen viselték az akkor megjelenő világjárványt, és sokan inkább kivártak egy évet.
A gyermekes és a gyermektelen nők munkavállalása közötti különbségek
Az adatokhoz az Európai Unió tagállamait használták fel, ahol a 25 és 54 év közötti nőket figyelték. Érdekes, hogy a gyermekes anyukák nagyobb arányban döntöttek a részmunkaidős állások mellett, miközben a gyermek nélküli nők inkább a teljes munkaidős beosztásokat keresték. A két szám közötti különbség országonként nagyon változó, amit a színvonal és a megélhetőség határoz meg.
A számot mindig százalékpontban adjuk meg, ami a gyermekes nők százaléka és a gyermektelen nők százaléka közötti különbséget jelenti.
A nyugati országok látványos értékeket produkáltak. Németországban 34, Ausztriában 32, Hollandiában 27,3 százalékpontról beszélünk. Franciaország, Olaszország és Csehország a középkategóriába tartozik, itt ugyanis 10 százalékpont alatt vannak az értékek. Magyarország 2,6 százalékponttal eléggé a sor végén kullog, csak a litvánok, a görögök, a románok és a bolgárok kerültek mögé, akik 1 százalékpontnál kevesebb különbséggel működnek.
Bár egyes országokban kisebb különbségekről számoltak be a részmunkaidős foglalkoztatás terén a gyermekes és a gyermek nélküli nők között, a legtöbb országban a gyermekes nők foglalkoztatási aránya jelentősen alacsonyabb volt, mint a gyermek nélkülieké. Románia például nagyon kis különbséget regisztrált a rész- és teljesmunkaidő között, ugyanakkor náluk van a legmagasabb, 10 százalékpontos különbség a dolgozó nők és anyukák között.

Anyuka gyerekekkel (fotó: freepik.com)
Az iskolai végzettség nagyban befolyásolja a gyermekek számát
Az iskolai végzettség további fontos szerepet játszik a nők foglalkoztatási arányában: minél több a gyermek, annál nagyobb a foglalkoztatási különbség az alacsony és a magas iskolai végzettségű nők között.
2020-ban a gyermektelen és a legfeljebb két gyermeket vállaló nők közül átlagosan 74%-uk járt be dolgozni. Ezek az adatok a család számának a növekedésével fordított arányban csökkentek. Például ahol három vagy több gyermeket neveltek, ott a nők átlagos foglalkoztatási arányi 59%-ra csökkent.
Ehhez hozzá kell még venni az iskolai végzettséget is. Az egygyermekes nőknél 32 százalékpont a különbség a magas és az alacsony végzettségűek között, a három vagy több gyerekkel rendelkező nőknél ez a szám 48 százalékpontig nő. Külön érdekesség, hogy a középszintű végzettséggel rendelkezők sokkal közelebb állnak a magasabb tanulmányi eredménnyel rendelkezőkhöz.
Ha összességében nézzük, akkor felfelé 10 százalékpontos, lefelé pedig majdnem 30 százalékpontos a különbség, ami megint azt bizonyítja, hogy akik a tanulást választják, azok jobban meggondolják a gyerekvállalást is.
A férfiaknál nem észlelhető ekkora különbség
A férfiak esetében a számok meglehetősen eltérően alakulnak. A gyermek nélküli férfiaknál találták a legalacsonyabb átlagos foglalkoztatási rátát, ami mindössze 80,9%. Eközben a kétgyermekes férfiak sokkal nagyobb arányban vállalnak munkát, a számok 92,4%-ig nőnek.
Ha azonban az alacsony és a magas iskolai végzettséget nézzük, akkor nem találunk akkora különbséget, mint a hölgyek esetében. Példának okáért az egy gyermeket nevelő férfiaknál az alacsony és magas végzettség között nagyjából 13 százalékpont különbség van.
A gyermekes családoknál nagyobb a munkavállalók száma
Összességében a 25 és 54 év közötti, gyermeket nevelő nők 72,2%-a, a férfiak 90,0%-a volt munkavállaló az Unióban. Ugyanebben a korcsoportban, de a gyermektelenek esetében a nők foglalkoztatási aránya magasabb (76,8%), míg a férfiaké alacsonyabb (80,9%) volt.
A magyar adatok hasonlóképpen alakulnak. A gyermeket nevelő nők kevesebb, mint 70%-a vállalt munkát, miközben a gyermektelen nőknél ez a szám eléri a 85%-ot. A férfiaknál valamivel kisebb különbséget tapasztalunk, a gyermektelen férfiak 88%-a dolgozik, miközben a családos apukák 92%-a vállal valamilyen munkát.
Forrás: Eurostat
Az alábbi bejegyzések is érdekelhetnek
Miért kötnek olyan kevesen CASCO-t a kötelező biztosításuk mellé?
Ha autótulajdonsok vagyunk, akkor kötelező biztosítást mindenképp kell kötünk, a CASCO viszont egyáltalán nem kötelező. Annak ellenére, hogy nagyon is hasznos lehet, ha ilyen biztosításunk van, egyre kevesebb azoknak az autósoknak a száma, aki CASCO
Ezért lehet érdemes munkavállalóként magán egészségbiztosítást kötnünk
Bár minden erőfeszítésünk ellenére igyekszünk megóvni egészségünket, a betegségek kockázata sajnos soha nem zárható ki teljesen. Az ilyen előre nem látható helyzetekre azonban célszerű előzetesen felkészülni, beleértve az anyagi biztonság megteremtését is, hiszen egy jól
Ennyibe kerül egy medence üzemeltetése havonta
Amikor felmerül a medenceépítés, akkor a legtöbben csak az építési költségekkel számolnak, esetleg beleveszik a vízmennyiség költségét, ami a medencébe kerül. A fenntartás és a karbantartás azonban havi kiadást jelent majd, ezzel is érdemes számolni.