Tovább emelkedik a búza és a liszt ára

Az elmúlt időszakban az egekbe szöktek a terményárak, és úgy tűnik, hogy a drágulás sehogy sem akar megállni. Ha megnézzük a 2022-es adatokat, akkor látható, hogy a világpiacon a búza és a kukorica is rekordárakat ért el.

Februárban volt egy kisebb csökkenés, azonban sem az argentínai, sem az ausztrál termelés nem tudta megfékezni a növekvő tendenciát, annak ellenére sem, hogy többször tapasztaltunk kisebb árzuhanásokat, írja a gepkozvetito.hu. Érdekes, hogy az argentínai zuhanás az európai árakra is hatással volt, ami egy kicsivel jobb februárt eredményezett.

Hazánkban január végén 101 ezer forintba került tonnánként az étkezési búza, ami nem kevesebb, mint 48 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ha azonban a mostani adatokra vagyunk kíváncsiak, akkor nagyon szomorú, hogy július elsejétől megint 30 százalékos növekedést regisztráltak a hazai malomipari cégek. A lisztek átadási árai az egekben vannak, mivel ők is lényegesen drágábban jutnak hozzá. De vajon miért történik mindez? A probléma hátterében főleg két dolog áll, az egyik az orosz-ukrán háború, a másik pedig a hazai időjárás.

Az aszály nem kedvez az áraknak

A háború árnyékában a gabonapiac egyre bizonytalanabb, még mindig nem tudjuk, hogy mennyi gabonát lehet majd importálni. Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor a magyaroroszági terméssel is hatalmas gondok vannak. Lassan véget ér a nyár, azonban alig hullott csapadék, miközben az éves adatok azt mutatják, hogy július igen csapadékos hónap szokott lenni. Úgy tűnik, hogy a Kárpát-medencét elkerülik a hidegfrontok, így nem jut el hozzánk a hűvös levegő, ahogy a csapadék sem. Igaz, hogy láthattunk néhány zivatart és záport, ezek azonban csak enyhítették a forróságot, a vízproblémát nem oldották meg.

A nyári időszakban évek óta a gyakori hidegfrontok hoztak esőzést, az utóbbi hónapokban azonban vagy északre kerültek ki minket a frontok, vagy annyira legyengülve érték el az országot, hogy nem is lehetett érezni a hatásukat. Egyre inkább hiányoznak a markáns és érzékelhető frontok, ami nemcsak a hőmérsékletben, hanem a száraz talajban is meglátszódna. A 40 fok mellé súlyos aszály jár, az egész országban vízhiány lép fel, ami ebben a hónapban is folytatódik. Biztosan több melegrekord fog megdőlni, miközben az extrém időjárás nem kedvez senkinek. A számítások szerint az előző év terméséhez képest nagyjából másfél millió tonnával kevesebb búzát fogunk tudni betakarítani, ami az árakon is érződik.

A kényér és a péksütemény rekordokat dönt

A hónap elején máris emelkedett a liszt ára. Számokban kifejezve ez annyi jelent, hogy a finomliszt átadási ára kilónként 215 forint felé ugrott, ami éppen 30 százalékos növekedést jelent, tehát 45 forinttal fizetünk többet a júniusi árakhoz képest. Természetesen a liszt a többi terméket is magával húzza, így a kenyér és a péksütemények is cserélik az árukat, és sajnos nem a jó irányba. A súlyos energiaválság miatt a malomipar költségei is megugrottak, nemcsak a termények kerülnek többe, hanem az energia, amivel lisztet készítenek belőle.

Egy évvel ezelőtt a búzáért 60 ezer forintot fizettünk, majd ahogy fentebb említettük, az év elején 110 ezer forint körüli árat kértek érte. Ha azonban a mostani adatokat nézzük, akkor 130 ezres árakat is találunk. Mindez egyetlen tonna búzáért! Ha pedig a malmok drágábban kapják meg az alapanyagokat, akkor drágábban fogják tudni átadni a végterméket, ami a többi iparágat is bedöntheti. Az aszály, az energiaárak, a háború mind hozzátesz ahhoz, hogy egyetlen nyugodt hónapunk se legyen, miközben a legtöbb család tehetetlenül nézi, ahogy emelkednek a polcokon feltüntetett összegek.

A többi mezőgazdasági résztvevő is emel

Ha pedig búza, akkor muszáj megemlíteni a mezőgazdaságban dolgozókat is, mivel ők sem menekülhetnek. A mostani aszály főleg az ország keleti részén volt érzékelhető, a termésátlag az előző év felét sem érte el, nagyjából 25 százalékos kieséssel kell számolniuk az embereknek, ami már veszélyezteti a hazai ellátást. Nem véletlen, hogy a kormány előzetes bejelentéshez közi a gabonakivitelt, mivel nálunk is nagy szükség lesz rá.

Gondoljunk csak azokra a gazdákra, akiknek mindennap etetniük kell az állatok, azonban nem tudják megfizetni a takarmány árát. Teljesen érthető, hogy sok gazda értékesítés helyett inkább a raktározás mellett dönt, ez azonban tovább növeli az árakat, mivel így még kevesebb búza jut a piacra. Ez egy veszélyes láncreakció, hiszen minél többet vásárolnak valamiből, amihez nincsen elég utánpótlás, annál gyorsabban fellép majd a hiány. Ma csak azok a termelőd döntenek az eladás mellett, akiknek valamiért szükségük van a pénzre.

Mi vár az emberekre? Jelenleg az élelmiszer ár-stop leginkább a kereskedőket érinti, akiknek a különbözetet a saját hasznukból kell kitermelniük. Az ár-stop azonban nem vonatkozik többé a sütőipari termékekre, ami a kenyérfélék és a péksütemények azonnali drágulásához vezetett, az emelkedő tendencia pedig napról napra látszódik. Azt is fontos megemlíteni, hogy jövőre új vetésváltási szabályok lépnek érvénybe, amit minden érintettnek érdemes időben megismernie.