Amikor valaki építkezésbe fog, új otthonáról álmodozik, igen sok kérdés felmerül és igen-igen sok döntést meg kell hoznia. Ezek egyike, hogy miből is épüljön fel a ház. És ilyenkor mindig felmerül a könnyűszerkezetes gyorsház is a hagyományos téglaépítés mellett.
Fókuszban a könnyűszerkezetes házak
Nagy előnye a könnyűszerkezetes házaknak az, hogy gyorsabban elkészülnek, mint a téglaházak. Az építés és kivitelezés mintegy 60-90 nap alatt lezajlik, a kivitelezés pedig 90-120 nap. Ez egyrészt a száraz technológiának, továbbá a párhuzamosan végezhető munkafolyamatoknak és az előregyártásnak köszönhető.
A könnyűszerkezetes házak nagy előnye az anyagtakarékosság, erről már az előregyártás, a méretpontosság és a standard minőség gondoskodik, kevesebb lesz a hulladék és több a megtakarítás.
Nagy előnye még ezeknek a házaknak, hogy energiatakarékos megoldást jelentenek, ami különösen fontos a mai energiaárak és a bizonytalanságok között. Kiváló a hő- és hangszigetelésük, megfelelő szigeteléssel a fűtési költség mintegy 30-50 százalékkal csökkenthető, ami által a CO2 kibocsátás is csökkenhető.
Szintén az előnyök közé sorolható a helytakarékosság, a falak vékonyabbak, tehát azonos alapterületen nagyobb lesz a hasznos terület. És ne feledkezzünk meg a magas szintű tűzvédelemről se. A könnyűszerkezetes házaknál a gipszrost borítás az ami megvédi a tartószerkezetet és biztosít 20-40 perc tűzgátlást, ráadásul a vázszerkezetet kitöltő ásványi anyagú hő- és hangszigetelések nem éghetők.
Végezetól a könnyűszerkezetes házak földrengésállósága jobb, mint a hagyományos épületeké. Ezt a csuklós kapcsolatokkal kialakított oszlop-gerenda rendszer és a rugalmas vázszerkezetnek köszönhető. Meg aztán az időtállóság is nagy előny, és bár hazánkban még csak pár évtizede építenek ilyen technológiával házakat, külföldön vannak már több mint százéves házak is.
Házak téglából
Régebben a téglaépítés egyeduralkodó volt, mára már egyre több a könnyűszerkezetes ház. Míg a könnyűszerkezetes házak esetében a teherhordó a szerkezeti váz, a kivitelezés pedig 3-4 hónapig tart, a tégla építésű házaknál a fal a teherhordó elem és 2-3 év is lehet a kivitelezés.
Építés után fontos az is, hogy milyen a variálhatóság, ami a tégla házaknál könnyebb a falra rögzített bútorok esetében, azonban nehezebb, ha valamilyen vezetéket kell vésni. A téglaházaknál is normál esetben 30-38 centiméteres a tégla, és 10-15 centis szigetelés is jön hozzá, tehát hőtárolásban és hangszigetelésben is általánosságban jobb a tégla.
A téglaházak építésének komoly hagyományai vannak, azonban téglaház és téglaház között is óriási különbségek lehetnek, tehát itt is fontos a minőségi anyaghasználat. A tégla ugyanis tartós és értékálló, kiváló hőszigetelő és hangszigetelő, itt is törekedni kell a jó minőségre.
A téglaházak esetében érdemes szót ejteni a hő megtartásáról is, valóban tovább tart ugyan felfűteni egy tégla épületet, de ezek a falak jobban megtartják a hőt, egy-egy szellőztetést követően a belső levegő könnyebben melegszik fel.
Az alábbi bejegyzések is érdekelhetnek
Ennyibe kerül egy medence üzemeltetése havonta
Amikor felmerül a medenceépítés, akkor a legtöbben csak az építési költségekkel számolnak, esetleg beleveszik a vízmennyiség költségét, ami a medencébe kerül. A fenntartás és a karbantartás azonban havi kiadást jelent majd, ezzel is érdemes számolni.
A magyarok többsége nem mos megfelelően fogat
Egy felmérés szerint Magyarországon is népbetegségnek számít már a fogszuvasodás, a fogínyhez köthető betegségek nagy része, de a szájüregi rák is. A fogmosás hiánya lehet a baj? Vagy valami más áll a háttérben?
Mit jelent egy családi ház gazdaságos üzemeltetése?
Az energiaárak emelkedése és a növekvő infláció miatt manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap a spórolás és a gazdaságosság kérdése. Sokan érzik úgy, hogy nincs ráhatásuk a házuk/lakásuk kiadásaira, a rezsiköltségekre, melyek csak emelkednek.