Az adatok azt mutatják, hogy egyre több a vasúti baleset az országban. Ha csak az idei számokat nézzük, akkor április közepéig 33 balesetről számoltak be, ahol 16 ember vesztette el az életét. Ez a négy hónapos adat majdnem megelőzi a tavalyi évet, ami nem túl kecsegtető.
Sajnos a járművezetők túlságosan elbízzák magukat, és azt hiszik, hogy a vonat meg tud állni, pedig ezeknek a szerelvényeknek a féktávolsága több száz méter, így az esélyük szinte a nullára csökken.
A statisztika szerint a 2021-es évben nagyjából kétnaponta történt egy vasúti baleset, aminek a hátterében sokszor a KRESZ be nem tartása, és néha a közlekedők figyelmetlensége áll. Miközben a figyelmetlenség ellen nem tudunk túl sokat tenni, addig a közlekedési szabályok azért vannak, hogy megvédjenek minket. Ha azt is megvizsgáljuk, hogy a balesetek 70 százaléka olyan vasúti átjárónál történt, ami amúgy félsorompóval vagy megfelelő lámpákkal van biztosítva, akkor teljesen érthető az ijedtség. Azért történnek meg ezek a balesetek, mert az emberek nem veszik figyelembe a szabályokat.
Milyen szabályok vonatkoznak a vasúti átkelőkre?
A legnagyobb baj ott kezdődik, hogy nem ismerjük az aktuális szabályokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a sebesség moderálása, amit már az átjáró megközelítése előtt meg kell tenni. Nem mindegy, hogy hetvennel érkezünk, vagy már harmincra lassítottunk, főleg, ha nincsen se világítás, se sorompó. Amennyiben a jelzőlámpák sötétek, tehát egyik sem villog, akkor az azt jelenti, hogy nem működik. Sok autós azonban úgy értelmezi ezt a jelet, hogy szabad útnak véli, ami sokszor a kellemetlen találkozással végződik.
Értelemszerűen a piros jelzés azt mutatja, hogy tilos az áthajtás, ami akkor is érvényes, ha szabad szemmel nem látjuk a vonatot. Csak akkor indulhatunk el, amikor a sorompó kinyílt, a lámpa pedig fehéren villog. Az is lényeges szempont, hogy a vezetőnek gondoskodnia kell a folyamatos áthaladásról, tehát semmilyen körülmények között nem szabad éppen a sínek felett megállni. Ugyanúgy tilos az előzés az átjárókban és a közvetlen közelükben.
Ki a felelős a balesetekért?
A MÁV oldalán azt az információt találjuk, hogy 2008 óta nem következett be olyan baleset, aminek a hátterében vasúti hiba állna. 2020-ban 62 baleset történt, 2021-ben pedig 86, ami nemcsak az embereket érinti, hanem a károkat is, amik az egymilliárd forintot is meghaladják. Sajnos az emberek nem néznek körbe, amikor áthaladnak az átjárón, valamint arra is sokszor van példa, hogy a csúcsforgalom közepén egyszerűen bennragadnak a két sorompó között. Érdekes, hogy amikor egy autós azt látja, hogy sorompórudak záródnak, akkor sokan a gázra lépnek, hogy még gyorsabban átjussanak.
Az autósok mellett a kerékpárosok és a gyalogosok is veszélynek vannak kitéve, főleg, ha nem a kijelölt helyeken közlekednek, valamint körültekintés nélkül haladnak át. Tovább nehezíti a dolgot a kapucni viselése, a zene hallgatás vagy az annyira megszokott mobiltelefonozás. Az idei adatok miatt nagyon fontos, hogy a vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal közelítsük meg.
Az alábbi bejegyzések is érdekelhetnek
A térkő, mint örök forma – burkolatok az ókortól napjainkig
A térkő nem csupán egy modern építőelem, hiszen a története évezredekre nyúlik vissza. A burkolt utak, udvarok és terek már az ókori civilizációkban is jelen voltak, és az évszázadok során mindig új formákban, de hasonló
Tudatos testhasználat: miért nem elég csak mozogni?
„Mozogni kell, különben berozsdásodunk!” – halljuk gyakran. És valóban: a rendszeres testmozgás kulcsfontosságú az egészség megőrzéséhez. De van egy bökkenő: nem minden mozgás használ, ha nem jól csináljuk. Sőt, a rossz technikával, tudatosság nélkül végzett
Befektetés az egészségbe: miért gondolkodnak másképp a prémium vásárlók a kényelemről?
A luxus ma már nem feltétlenül aranyozott órákban, sportautókban vagy csillogó státuszszimbólumokban ölt testet. A mai prémium fogyasztók egyre inkább az élményekre, az egészségre és az életminőségre fókuszálnak, és ezt tükrözik a vásárlási döntéseik is.