Az utóbbi hónapokban nem beszéltünk másról, mint az élelmiszerárak növekedéséről. Magyarországon egyetlen év lefolyása alatt 30 százalékos emelkedést tapasztaltunk, amit a havi fizetések és nyugdíjak egyáltalán nem követnek. Összességében több mint húsz olyan élelmiszer van, ami háromszor többe kerül a tavalyi árakhoz képest.
Már a márciusi adatok 8,5 százalékos emelkedést írnak, ami megelőzi a 2007-es inflációt. Ráadásul mindez nemcsak az élelmiszerekre vonatkozik, hanem a lakásjavító és karbantartó árucikkekre, valamint az üzemanyagra.
A számok azonban soha nem valósak, mivel a boltokban lényegesen jobban érzékeljük a pénztár közelségét. Bizonyára valamennyivel könnyebb lenne a helyzet, ha minden termék ára egyenlően nőtt volna, így azonban rengeteg végletet találunk. Vannak olyan termékek, amik pár százalékot emelkedtek, de akadnak olyanok is, ahol majdnem a dupláját fizetjük ki. Ez azt jelenti, hogy a pénztárcánk biztosan megérzi a változást, nem tudjuk kikerülni a növekedést.
Az április adatok sem kecsegtetőek
Áprilisban szintén a vártnál magasabb lett az infláció, elérte a 9,5 százalékot. Ez a szám húszéves csúcsot jelent, és sajnos főleg az élelmiszereket érinti. A márciusi adatokhoz képest 10 százalék különbséget találunk, ami bőven meghaladja az előzetes várakozásokat. Egyre inkább úgy tűnik, hogy az infláció semmit sem kímél, a tartós fogyasztási cikkek és az üzemanyagok is az égbe szöknek.
Egy közel 180 termékről készült részletes adatsorból azonnal kiderül, hogy hazánkban a húsáruk, a kenyér és a liszt ára emelkedett a legjobban. A rétesliszt, a csirkecomb, a paradicsom és a csirkeszárny kilója meghaladta a 40 százalékos emelkedést. A tejes margarinnál, a marhahúsnál, a sajtnál, a kenyérnél és az uborkánál 35 százalék feletti emelkedésről beszélünk, de a tejföl, a zsemle és a tészták sem menekülhetnek. Hiába próbálunk olcsó alternatívát keresni, egyszerűen minden sokkal többe kerül, főleg, ha húsárukat fogyasztunk.
Májusban tovább romlottak a számok
A pünkösdi hosszúhétvége után megjelent a májusi inflációs statisztika is, ami megint 10 százalék feletti áremelkedést jelez. Sok szakember egy darabig reménykedett a javuló statisztikákban, azonban az optimizmus egyáltalán nem jött be. Csak azzal nyugtathatjuk magunkat, hogy még mindig vannak olyan országok, ahol rosszabb a helyzet. A legtöbben arra gondoltak, hogy a vírushelyzet után lassan helyre fog állni a nemzetközi gazdaság, a háborús hírek azonban nem segítettek.
Két évvel ezelőtt indultak meg a COVID-19 hírei, amit egy perc alatt szétoszlatott az ukrajnai háború közelsége. Innentől kezdve magas élelmiszerárak és még magasabb energiaárak érkeztek, ami tovább súlyosbította az ellátási láncot, és az inflációt világméretűen megemelte. Ha megnézzük a többi ország adatait, akkor csak egy különbséget találunk: mindenhol más ütemben alakul a drágulás. Már csak abban bízhatunk, hogy az elemzőknek legalább abban igazuk lesz, hogy az év végére megáll a drágulás. Ezt azonban csak hónapokon belül tudjuk biztosra.
Az alábbi bejegyzések is érdekelhetnek
A térkő, mint örök forma – burkolatok az ókortól napjainkig
A térkő nem csupán egy modern építőelem, hiszen a története évezredekre nyúlik vissza. A burkolt utak, udvarok és terek már az ókori civilizációkban is jelen voltak, és az évszázadok során mindig új formákban, de hasonló
Tudatos testhasználat: miért nem elég csak mozogni?
„Mozogni kell, különben berozsdásodunk!” – halljuk gyakran. És valóban: a rendszeres testmozgás kulcsfontosságú az egészség megőrzéséhez. De van egy bökkenő: nem minden mozgás használ, ha nem jól csináljuk. Sőt, a rossz technikával, tudatosság nélkül végzett
Befektetés az egészségbe: miért gondolkodnak másképp a prémium vásárlók a kényelemről?
A luxus ma már nem feltétlenül aranyozott órákban, sportautókban vagy csillogó státuszszimbólumokban ölt testet. A mai prémium fogyasztók egyre inkább az élményekre, az egészségre és az életminőségre fókuszálnak, és ezt tükrözik a vásárlási döntéseik is.